Néhány hete írtunk arról, hogy mekkora jelentősége lehet az internetpenetrációnak abban, hogyan tudnak egyes régiók, vagy akár egyes háztartások alkalmazkodni a járványhelyzet okozta változásokhoz, például az otthoni munkavégzéshez vagy a távoktatáshoz. Nemcsak a szélessávú internethez való hozzáférés határozza azonban meg az emberek jelenlegi lehetőségeit, hanem az is, hogy milyenek a digitális képességeik, azaz tudják-e kezelni egyáltalán azokat a készülékeket, programokat, amelyek nélkülözhetetlenek ebben a helyzetben.

Új helyzetet teremtett a digitális oktatás

A fent említett képességeknek inkább a távoktatásban van jelentőségük, hiszen otthonról jellemzően csak azok tudnak dolgozni, akik eddig is használtak számítógépet a munkájuk során. Persze náluk is szükség lehet olyan programokra, amelyeket korábban nem ismertek, azonban ezeknek az elsajátítása a nagy többség számára valószínűleg kisebb kihívást jelent.

Az oktatásban azonban nincs ilyen lehetőség, ott azoknak is be kell segíteniük az immár két hónapja számítógép előtt tanuló gyerekeknek, akik korábban kevésbé voltak rákényszerítve, hogy ilyen eszközökkel dolgozzanak, így az ismereteik is hiányosak lehetnek ezen a területen. Ez a probléma pedig a 16 év alatti gyermekkel egy háztartásban élőknél is elég jelentős kört érint.

Ne legyen akadály a túl lassú net:

otthoni internet ajánlatok lakcím alapján a Telenet.hu-n!

A szülők harmada nehezen birkózik meg a számítástechnikával

Az Eurostat felmérése szerint tavaly ebben a körben tízből nagyjából három ember még alap digitális kompetenciákkal sem rendelkezett. Országonként meglehetősen eltérő a helyzet: a skandináv országokban és a hollandoknál tízből csak egy embert érint a probléma, Bulgáriában, Olaszországban és Lettországban azonban négyet. Sajnos nálunk sem sokkal jobb a helyzet: Magyarországon 33 százalék volt azoknak a gyermekkel egy háztartásban élő felnőtteknek az aránya, akiknek bizonyos számítógépes alapfeladatok ellátása is problémát okozott.

A digitális képességeket ugyanis így mérik: egy felmérésben azt kérdezik meg az emberektől, hogy végre tudnak-e hajtani bizonyos műveleteket számítógépükkel, telefonjukkal, illetve szoktak-e ilyeneket csinálni. Egyebek mellett olyan tevékenységekre kérdeztek rá, mint az emailküldés, fájlok vagy mappák másolása, programok telepítése, saját anyag feltöltése egy weboldalra, vagy éppen az online vásárlás. A kutatás résztvevőit végül az alapján sorolják be különböző kategóriákba (az alacsony, alap vagy magas digitális képességűek közé), hogy ezek közül mennyi megy nekik.

Mindez azért fontos kérdés, mert hosszabb távon növelheti a társadalmi különbségeket, illetve akár az egyes országok közötti fejlettségbeli távolságot is.

2020.05.21.

Olvastad már?