Bár négy év alatt több mint két és félszeresére nőtt a hazai online e-kiskereskedelem, és a külföldi rendelésekkel együtt 2018-ban már több mint ezer milliárd forintot költöttek el a magyarok internetes vásárlásokra, az élelmiszereket és az egyéb napi fogyasztási cikkeket továbbra sem a számítógép előtt veszünk. Egy tavaly készült itthoni felmérés ugyan arra jutott, hogy nagyjából minden tizedik ember intézte már a heti bevásárlását webáruházban, egy közelmúltban megjelent nemzetközi kutatás szerint Magyarországon a napi fogyasztási cikkeket továbbra is szinte mindenki az üzletekben vásárolja meg.

A két eredmény között nincs törvényszerűen ellentmondás, hiszen előbbi felmérésben csak arra kérdeztek rá, hogy vásároltak-e valaha az interneten élelmiszereket, míg a mostani – a Kantar és a Gfk által jegyzett – elemzés a teljes forgalmat nézte, utóbbiból pedig csak 1,5 százalék az elektronikus kiskereskedelem részesedése.

Ez a szám nemzetközi összevetésben elég alacsony: a rekorder dél-koreaiaknál például már a bevásárlások ötöde online történik, de nagyon magas ez az arány Kínában, Tajvanon és Japánban is. A távol-keleti országok fölénye persze nem meglepő, hiszen ebben a térségben elég komoly hagyományai vannak az internetes bevásárlásnak. Koreában már 8-10 évvel ezelőtt létezett olyan szolgáltatás, mely során az emberek automatákon adták meg (vagy virtuális kirakatokban választották ki), hogy mire van szükségük otthon, és mire hazaértek, ezt kiszállították nekik.

Európában azonban sokkal kevésbé terjedt el az online bevásárlás, bár az Egyesült Királyságban már 7 százalék felett van a webáruházak forgalma az úgynevezett FMCG, azaz gyorsan forgó termékek piacán, ami kiugrónak számít. Németországban például épp akkora az online üzletek részesedése, mint Magyarországon, a közép-európai országok többségében pedig az itthoninál is alacsonyabb.

Más kérdés, hogy ebben azért lehet változás – eddig ugyanis a kínálat is elég korlátozott volt, hiszen az élelmiszereknél sok szempontból nehezebb megoldani a kiszállítást, mint mondjuk egy műszaki cikk esetében. Mostanra azonban a legnagyobb üzletláncok már Magyarországon is elindították az online rendelési felületüket, azaz aki akar, tud így vásárolni – valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy tavaly elég látványosan nőtt Magyarországon is az online áruházak részesedése. Az 1,5 százalék ugyan a távol-keleti országokhoz képest alacsony, de a 2017-es magyar adatnál majdnem másfélszer magasabb.

2019. október 15.

Olvastad már?