Jelen állás szerint saját hálózaton nem igazán lesz az egész országra kiterjedő mobilszolgáltatása a Diginek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis nem vette nyilvántartásba a társaságot az 5G-s frekvenciák értékesítésére kiírt tenderen, ami azt jelenti, hogy a cég ajánlatát sem nézik meg, így frekvenciát sem vehet a Digi.

Ahhoz, hogy egy cég mobilszolgáltatástnyújthasson, bizonyos mennyiségű, rádióhullámok továbbítására alkalmas frekvenciasávra van szüksége. A hírközlési hatóságok éppen ezért időről időre tendereket írnak ki a frekvenciahasználati jogosultságokra. Ilyen korábban is volt már Magyarországon, például a harmadik vagy a negyedik generációs mobilszolgáltatás beindítása előtt. Ám ezeken annyi frekvenciát, amelyen az egész országra kiterjedő szolgáltatást lehet nyújtani, korábban csak a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafoneszerzett.

A Digi régóta készül a mobilpiacra, sőt, valójában már el is indította mobilszolgáltatását, csak éppen – mivel nincs megfelelő mennyiségű frekvenciája – ez jelenleg elég korlátozottan működik. Éppen ezért mindenki arra számított, hogy a júliusban kiírt 5G-s frekvenciatenderen a romániai központú csoport mindent megtesz majd, hogy saját hálózat építéséhez elegendő frekvenciát szerezzen. A dolog érdekessége, hogy a Digi ezt valószínűleg nem 5G technológiával képzelte el: vélhetően harmadik vagy negyedik generációs hálózat építésére használta volna, ha sikerül frekvenciát szerezni.

Most azonban úgy néz ki, hogy nem fog. Az NMHH ugyanis a négy előzetes ajánlatot benyújtó cég közül csak a Telekomot, a Telenort és a Vodafone-t vette árverési nyilvántartásba, a negyedik jelentkezőt – amely indoklásuk szerint nem felelt meg a részvételi feltételeknek – nem. Bár a hatóság ezt a céget nem nevesítette, mindenki tisztában van vele, hogy a Digiről van szó. Sőt, a piacon azt is tudni vélik, hogy a vállalat egy, a dokumentációba csak utólag (a tervezet módosításaként) bekerült versenyjogi kitételen csúszott el.

A Digi viszonylag hamar reagált az NMHH döntésére. Közleményükben azt írták, hogy álláspontjuk szerint „az NMHH döntése alaptalan és nem tisztességes”, ezért a határozat ellen „minden elérhető – a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő – eszközzel fellebbezni fognak”. Ez szinte biztosan megakasztja a frekvenciatendert, rosszabb esetben pedig az egész folyamat törléséhez és újrakezdéséhez is vezethet. A korábbi tapasztalatok alapján az eljárás akár egy évnél is többet csúszhat.

2019. szeptember 17.

Olvastad már?