Szinte minden eddiginél nagyobb információáradat szakadt ránk a koronavírus-helyzettel kapcsolatban, ráadásul nemcsak a sajtóból, a közösségi médiából is záporoznak a különböző, gyakran egymásnak ellentmondó információk. Cikkünkkel segítünk, hogy könnyebb legyen felismerni a megtévesztő híreket és forrásaikat!

Milyen egy tipikus álhíroldal?

Sajnos nem kell sokáig kutatnunk, ha szeretnénk belebotlani egy álhíroldalba, hiszen ezek a tartalmak itthon is rendkívül gyorsan, igen nagy mennyiségben készülnek. Egy gyakorlott tartalomfogyasztó számára bizonyos álhíroldalak rendkívül egyszerűen felismerhetők, azonban ne feledjük, hogy ezek a tartalmak sajnos kifejezetten az internetet alapszinten használó réteget célozzák meg, közülük is elsősorban az idősebb korosztályt. Az álhíroldalak gyakran ismert szolgáltatók webcímeit imitálják azzal, hogy ugyanazt a domaint egy másik végződéssel használják – például .hu helyett .me, vagy .info szerepel az URL-ben. A hangzatos, kattintásra ösztönző webcímek (pl. mindennapi-igazsagok, legjobb-ajanlat) mellett gyanús, ha egy híroldal nem rendelkezik impresszummal, vagy ha igen, semmi nem derül ki belőle a szerkesztőségről. Ugyancsak kezeljünk fenntartásokkal egy híroldalt, ha hosszú, érzelmekre ható, vagy időseket kifejezetten érintő címekkel (pl. HIHETETLEN! Ezt tervezi a nyugdíjakkal a botrányairól híres polgármester) próbál kattintásokat kicsalni a látogatókból, emellett a helyesírási hibák, a túlságosan személyes hangvétel, és az igénytelen formázás is utalhat arra, hogy az adott forrás nem megbízható.

Otthoni internet ajánlatok lakcím alapján, online a Telenet.hu-n

Álhírek a közösségi médiában

A közösségi média sajnos nagyon jellemző lelőhelye a különböző álhíreknek, melyek a könnyű oszthatóság miatt ráadásul pillanatok alatt nagyon széles körhöz is eljuthatnak. A koronavírus-járvány kapcsán sajnos rengeteg áltudományos, gyakran veszélyes hír terjed a közösségi médiában – ezeknek a felismerése egy laikus számára nem könnyű, de szerencsére nem is lehetetlen. Először is mindig legyen gyanús, ha a poszt egyértelműen megosztásra ösztönöz (pl. egy megosztás = egy élet), félelmet, dühöt, vagy más, heves érzelmet gerjeszt. Az áltudományos hírek gyakran kínálnak egyszerű, olcsó megoldásokat komplex problémákra, és előszeretettel keltenek bizalmat olyan, nosztalgikus kifejezésekkel, mint a „nagyanyáink is használták”. Legyen gyanús, ha egy információ forrásaként egy nagyobb, nehezen behatárolható csoport (pl. kínai szakértők) szerepel, és ha egy bizonyos módszer túl gyorsan, vagy túl olcsón ígér eredményt. Szintén árulkodó jel lehet, ha egy fotót látványosan nem szakavatott kezek szerkesztettek, illetve ha a fotón is egyértelműen jelzik a megosztás lehetőségét.

Hogyan ellenőrizhető egy hír valóságtartalma?

Bár rengeteg a silány minőségű, könnyedén „lebuktatható” álhír, sajnos számos olyan tartalom kering, amely még a gyanakvóbb olvasókat is képes megvezetni. Azok a hírek, amelyek az érzelmeinkre hatnak, szinte magukban hordozzák az ingert, hogy azonnal megosszuk másokkal is, fontos azonban, hogy továbbosztás előtt mindig gondolkozzunk el, hogy vajon valóban hiteles információt adunk-e tovább, és ellenőrizzük a hír valóságtartalmát. Erre gyakran a legegyszerűbb módszer maga a Google: első lépésben keressünk rá a hír fontosabb kulcsszavaira (pl. koronavírus kijárási tilalom Szegeden), és ellenőrizzük a további találatokat – legyen gyanús, ha a kulcsszavakra nem található több hír. Ezután ellenőrizzük a vonatkozó fotókat: az álhírek nagyon gyakran tartalmaznak más forrásból származó, vagy manipulált képeket, amelyeket a Google képkeresőjével nagyon egyszerűen leellenőrizhetünk. Ne feledjük, hogy az álhírek készítőinek kifejezetten az a céljuk, hogy a megdöbbent, meglepett olvasó minél több ismerősével megossza az információt. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon miért van erre szükségük, a válasz azonban viszonylag egyszerű: az álhírek előállítói így könnyedén növelhetik a hirdetési bevételüket, a közösségi médiában pedig minél magasabb a like-ok száma, annál megbízhatóbbnak tűnik egy oldal, amelyet így később gyakorlatilag bármilyen célra felhasználhatnak.

Rendben, de akkor honnan informálódjunk?

Bár világszerte folyamatosan zajlanak a kutatások, az új koronavírussal kapcsolatos ismeretek még meglehetősen hiányosak – azokról az információkról, amelyeket már biztosan tudni, érdemes megbízható forrásból tájékozódni. Ilyen például az Egészségügyi Világszervezet (WHO), akik közérthető tartalmakkal edukálják a lakosságot, a fertőzöttek aktuális számát pedig a vonatkozó kormányzati weboldalon tudjuk ellenőrizni. Természetesen nem szükséges azt feltételeznünk, hogy az összes hírportálon álhírekkel találkozhatunk, a túlzott hírfogyasztás azonban stresszhez, szorongáshoz vezethet, így ne legyen bűntudatunk, ha kevesebb hírt olvasunk, mint általában – azok azonban hiteles forrásból származó tartalmak legyenek!

2020.05.05.

Olvastad már?

Hosszútávon is átalakíthatja vásárlási szokásainkat a koronavírus. . . tovább

A koronavírus elhozta a videochat korát . . . tovább

10 életrajzi film, ami eltereli a gondolataidat . . . tovább

Számítógéphiányt is okozhat a koronavírus. . . tovább

Digitális megoldások, mellyekkel otthon is közösségben érezheted magad. . . tovább