Mindenki, aki vásárolt már internet előfizetést, tudja, hogy a szolgáltatók által reklámozott sebességet nem szabad készpénznek venni. Valahol természetesen érthető, hogy nagyot mondanak a vállalatok, hiszen ideális körülmények mellett a hálózat általában tényleg képes lenne akkora sebességre, amilyet a reklámokban megjelenítenek – ideális körülmények azonban nem sűrűn állnak elő – mondta a telenet.hu távközlési összehasonlító portál szakértője.
Korábban a jogszabályok Magyarországon meglehetősen megengedőek voltak ebben a tekintetben. A névleges sebesség között - amit hirdetnek - és a garantált sebesség között - amit biztosan minimálisan megkapunk – hatalmas szakadék tátongott. A korábbi magyar szabályozás szerint a szolgáltatóknak a garantált sebességnek is mindössze a 80 százalékát kellett biztosítaniuk. Ez egy 10 Mbps-t hirdetett csomagnál nagyjából 2 Mbps-t jelentett. A számos panasz hatására ezen a gyakorlaton változtatott a tavalyi évben az NMHH elnökének a hírközlési szolgáltatások minőségi követelményeiről szóló rendelete, amely előírta, hogy a szolgáltatóknak reklámjaikban valós értékeket kell megadniuk. Azaz ma már csak azt írhatják ki, amit tényleg garantálni tudnak, függetlenül a körülményektől.
Míg az EU-ban 25% különbség a reklám és valóság közt, az USA-ban mindössze 3%
Az adatok azt mutatják, hogy bármennyire gyakran találkozzanak is ezzel a jelenséggel a magyar internetezők, európai viszonylatban még mindig meglehetősen szerencsésnek mondhatóak, közel annyira mint az Egyesült Államokbeli netezők – jegyezte meg a telenet.hu szakérője.
Az Európai Bizottság által nemrég elvégzett kutatás azt mutatja, hogy az Európai Unió területén a netezők körülbelül a negyedével kisebb sávszélességhez jutnak csak hozzá, mint amennyit a szolgáltatók ígérnek reklámjaikban.
A vizsgálat során 75 millió tesztet futtattak le az Unión belül, amelyekbe összesen mintegy 10 ezer háztartást vontak be. Az adatok azt mutatják, hogy az uniós sávszélesség-átlag 19,7 Mbps. Míg a kábeles és üvegszálas internet esetében a mutatók meglehetősen kedvezőek (91,4% illetve 84,4% a meghirdetett sávszélességhez képest), az ADSL internet esetében mindössze a beígért sebesség 63,3 százalékát biztosították a szolgáltatók.
Magyarországon az előfizetők nagyjából 90%-kát kapják meg annak a sebességnek amire előfizettek, ami az EU-átlaghoz képest gyönyörű eredmény. Ez már majdnem Amerika?
Az Egyesült Államok mutatói nemcsak a garantált sebesség elérése terén igen kedvezőek – a Szövetségi Kommunikációs Bizottság vizsgálata szerint az amerikai szolgáltatók a reklámozott sebesség átlagosan 97 százalékát képesek biztosítani. Lenyűgöző, hogy az Államokban az üvegszálas internet a reklámozott értékek 115 százalékát, a műholdas internet szolgáltatások pedig akár 137 százalékot is képesek nyújtani.
Hasít a magyar net
Az év elején az Akamai behatóan vizsgálta a magyar internetet, és az adatokból az olvasható ki, hogy még a gazdagabb nyugat-európai országoknál és az Egyesült Államoknál is jobb helyzetben tudhatjuk magunkat. A magyar internet átlagos csúcssebessége ugyanis 30 Mbps körül van, amivel miénk a 12. leggyorsabb internet. Az alábbi összehasonlításból komplett piaci körképet láthatunk az itthon elérthető internet csomagok sebességéről. Az Akamai adatai egyébként meglepőek lehetnek, hiszen az NMHH márciusi gyorsjelentése szerint az összes vezetékes szélessávú internet-előfizetések között mindössze 30 százalék azoknak az aránya, ahol a hálózat és a modem is képes biztosítani a minimum 30 Mbps sebességet.
Az Európai Bizottság szerint a lehangoló uniós értékeknek az lehet az oka, hogy az ADSL internetet réz telefonkábeleken keresztül szolgáltatják, amelyeknél komoly probléma a távolság – minél távolabb van a felhasználó a központtól, annál kisebb sávszélességre számíthat. A tervek szerint az Unió területén 2013 végéig kívánják legalább a 30 Mbps átlagos sebességet elérni az összes háztartásban, legalább a fele esetében pedig a 100 Mbps-t. nyújtani – telenet.hu 2013. július 16.
Olvastad már? Terjed a digitális műsorszórás Európában, itthon még döcög . . . tovább Egyre kevesebb SMS-t küldünk! Valóban befellegzett az SMS-ezésnek? . . . tovább
|