A technológiai fejlődés, és a korábban kitűzött Európai Uniós célok alapján az EU döntéshozói újragondolták a közösségi távközlési szabályokat. A módosítások alapvetően azt célozzák, hogy 2025-re megvalósulhasson a már korábban megálmodott gigabit társadalom, azaz a következő évtized közepére az uniós országokban mindenkihez eljusson az ultragyors internet.

A vázolt elképzelések szerint ennek egyik fő eszköze az ötödik generációs mobilhálózatok fejlesztésének támogatása lesz. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, ha ezt a tagországok összehangoltan valósítanák meg, így ugyanis az EU-ban gyorsabban elterjedhet, a szakértők szerint nagyon komoly előrelépést hozó 5G.

Ehhez azonban jelentős befektetésekre van szükség a szolgáltatók részéről. Az EB számításai szerint 2025-ig 500 milliárd eurót kell elsősorban a telekommunikációs vállalatoknak fejlesztésekre fordítaniuk. Azt, hogy ez meg is történjen, az EU azzal támogathatja, ha biztosítja a beruházások megtérülését a cégeknek. Éppen ezért kezdeményezték, hogy az egyes országokban azokra a frekvenciákra, amelyeken később a távközlési vállalatok majd 5G szolgáltatásokat nyújtják, a korábbitól némileg eltérően lehessen pályázni. A cél az lenne, hogy a folyamatot nagyjából egységesen bonyolítsák le az uniós országokban, a cégek pedig legalább 20 évre megkapják az elnyert frekvenciákat.

Az EB azonban arra is próbál ügyelni, hogy a szabályok ne menjenek a verseny rovására, és így ne vezessenek áremelkedéshez. A szabályozásnak ez az eleme lesz az, amit egy átlagos felhasználó először észrevehet majd. Jövő májustól ugyanis maximalizálnák az EU-n belüli telefonhívások és az sms-küldés árát is. Előbbiért legfeljebb percenkén 19 eurócentet (jelenlegi árfolyamon 60,7 forintot), míg utóbbiért maximum 6 centet kérhetnének a szolgáltatók. Emellett sor kerülhet a fogyasztók védelmének kiterjesztésére, és van törekvés arra is, hogy a tarifák átláthatóbbak, könnyebben összehasonlíthatóak legyenek.

2018. június 26.

Olvastad már?