Bár itthon is egyre több olyan internet alapú szolgáltatás érhető el, amelyekkel elvileg kiváltható a hagyományos tévézés, az adatok alapján Magyarországon ezzel még kevesek élnek. Az elérhető kimutatások alapján legalábbis komoly csökkenés semmiképpen sem látható az előfizetések számában.

Stagnáló növekedés

Ugyan a statisztikai hivatal adatai szerint 2017 közepén – ahogy erről írtunk is – volt egy hirtelen visszaesés, nem kizárt, hogy ezt csak adatfelvételi vagy -kezelési változások okozták. A számokat ugyancsak rendszeresen közlő médiahatóság elemzéseiben ugyanis nem látszott ilyen mozgás, náluk hosszú távon stagnál, illetve kismértékben még emelkedik is a televízió-előfizetések száma.

Valójában hároméves időtávon a KSH-nál is hasonló a helyzet: ha kiszűrjük a 2017 eleji emelkedést, majd az azt követő visszaesést, akkor végig egy viszonylag szűk, nagyjából 100 ezres sávban mozgott az előfizetések száma, ami 2019 őszén nagyjából ugyanannyi volt, mint két és fél évvel korábban.

Nem vágunk még kábelt

Mindez azért érdekes folyamat, mert ahogy korábban írtunk róla, a nyugati országokban egyre gyakoribb jelenség az úgy nevezett „cord cutting”. Ez ugye szabad fordításban nagyjából annyit tesz, hogy a kábel átvágása, ténylegesen pedig a hagyományos tévécsomagok lemondását, illetve internet alapú tartalomszolgáltatásra cserélését jelenti.

Annak, hogy itthon még nem indult be ez a folyamat, több oka is lehet. Mindenesetre lehetőségek már jó ideje vannak, hiszen internet alapú, nem helyhez kötött tévé, illetve egyéb tartalomszolgáltatások évek óta elérhetők a piacon. Az első ilyen próbálkozások, amelyek élvezhető tartalmat is nyújtottak, a mobilcégektől, azon belül is a vezetékes üzletággal nem rendelkező, és így korábban tévécsomagokat sem kínáló Telenortól indultak.

Mobiltévé kiegészítésnek

A Telenor MyTV-je nagyjából azt kínálta, mint egy hagyományos tévéelőfizetés, azzal a különbséggel, hogy a megrendelt csatornákat nemcsak otthon, a fotelből nézhettük, hanem lényegében bárhol egy mobileszközről. Az ajánlatot külön vonzóvá tette, hogy mindez az adatforgalmat nem terhelte.

Később ugyanezt a többi mobilszolgáltató is elindította, a Telekomnál és a UPC-nél azonban egyértelműen kiegészítő szolgáltatásnak szánták, nyilván nem akarták saját vezetékes piacukat kannibalizálni. Valószínűleg a Telenor sem úgy vágott neki a dolognak, hogy ezzel majd a kábelszolgáltatóktól csábít el ügyfeleket, inkább az ilyen előfizetések mellé kínálták saját megoldásukat.

Mobilszolgáltatóktól függetlenül

Közben a nagy távközlési vállalatoktól független, mobilnet alapú tévécsomagokat kínáló szolgáltatók is elindultak. Ilyen például az ITT/OTT tévé (amelyben az OTT az over-the-top, azaz internet alapú tartalomszolgáltatás kifejezésre utal). Utóbbit 2014-ben az év leginnovatívabb műszaki megoldásának választották, és kifejezetten pozitív véleményeket lehet róla hallani.

A hagyományos tévézésnek azonban ez sem tudott a kihívója lenni, ráadásul a mobilcégekhez képest komoly versenyhátránya, hogy fogyasztja a mobilcsomag adatforgalmát. Így ténylegesen akkor vált alternatívává, amikor megjelentek a korlátlan adatot kínáló mobilajánlatok.

Sokáig csak angolul nézhettük

A cord cuttinghoz azonban a nyugati országokban sem elsősorban az ilyen megoldások vezettek, hanem a streaming szolgáltatások elterjedése. Itthon eddig ezek hatása talán azért érződött kevésbé, mert hiába jelent meg már évekkel ezelőtt például a Netflix, egyszerűen nem tudott a magyar igényeknek megfelelő tartalmat szolgáltatni. Főleg azért nem, mert a cég által kínál filmek és sorozatok sokáig csak eredeti nyelven voltak elérhetőek.

Ebben azonban most már van változás, és nem csak a Netflixnél. Az HBO Go például teljes mértékben lokalizált tartalmakat kínál, azaz minden filmjükön és sorozatukon van magyar felirat vagy szinkron. Idővel pedig a többi nagy globális szereplőtől is várható, hogy hasonló lépéseket tesznek.

2020.02.26.

Olvastad már?

Elköltözik Kínából a mobilgyártás?. . . tovább

Telefonra egyre többet költünk, telefonálásra viszont már nem. . . tovább