Idén már több mint egymilliárd dollár bevételre tehet szert különböző forrásokból az esport. A versenyszerű videojátékozásban tényleg egyre több pénz van, mégsem vehető biztosra, hogy az ágazat képes lesz üzletszerűen működni, ehhez ugyanis még számos tényező hiányzik.

Az esport sok szempontból a hagyományos sport üzleti modelljét követné, a gond csak az, hogy jelenleg túl sok különbség van a két szektor felépítése között. A sport alapvetően egy mesterségesen kialakított monopóliumra épül: a csapatok vagy a sportolók versenyeznek egymással, hiszen ez az egész lényege, makroszinten, a versenyrendszereknél azonban csak egy szereplő van. Nincs több olimpia, foci világbajnokság, vagy Bajnokok Ligája.

Az esportnál ez történetileg máshogy alakult: még ugyanabban a videojátékban is rengeteg versenyszerevező ténykedik, sok a párhuzamos bajnokság. Így hiába áramlik egyre több pénz a szektorba, ez túl sokfelé oszlik meg, különösen, hogy itt amúgy is több szereplő szeretne a bevételekből részesedni, mint a hagyományos sportnál. Míg utóbbi esetében a versenyek szervezői (jellemzően a sportági szövetségek) nonprofit szervezetek, és a csapatok is inkább a szakmai sikerre ácsingóznak, semmint az üzletire, addig az esportnál sokkal inkább megjelenik a nyereségre való törekvés.

Arról nem is beszélve, hogy a versenyszerű videojátékozáshoz egy platform, egy játékszoftver is kell, az ilyen játékok fejlesztői pedig szintén szeretnének üzleti hasznot húzni az esportból.

Emiatt hiába érkezik egyre több pénz a szektorba, még mindig nem biztos, hogy minden szereplő megtalálja a számításait. Márpedig, ha valahol elcsúszik a dolog, akkor könnyen megakadhat az ágazat fejlődése, egyes elemzők pedig épp ettől tartanak.

A kilátásokat ugyanakkor javítja, hogy egyre több esporton kívüli vállalat ismeri fel az ágazatban rejlő lehetőségeket. A versenyszerű videojátékozás legvonzóbb jellemzője, hogy egy olyan, kifejezetten fiatal rajongói kört lehet elérni vele, amit más marketingcsatornákon keresztül nem. Felmérések szerint az esport közönségének átlagéletkora hat-hét évvel alacsonyabb a futballrajongókénál, más sportágak esetében pedig évtizedekben mérhető a különbség.

Ennek köszönhetően egyre több olyan vállalat jelenik meg hirdetőként az esport környékén, amelyek direkt a fiatalokat szeretnék elérni. Ez pedig már az előző években is jelentősen megdobta a szponzori és reklámbevételeket, és a trendekben a jövőben sem várható érdemi változás. Ráadásul úgy tűnik, hogy hamarosan a versenyek közvetítése is hozhat pénzt a szervezőknek és a csapatoknak. Korábban erre nem volt példa, az eseményeket ugyanis többnyire az interneten, ingyenesen közvetítették.

2019. december 4.

Olvastad már?