Havi büdzséjük arányában kifejezetten sokat költenek a magyar háztartások kommunikációra európai összehasonlításban. Itthon az összes kiadás 3,8 százaléka megy el ilyen tételekre, ami Bulgária, Románia és Görögország után a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban. Az uniós átlag mindössze 2,5 százalék, de akadnak olyan tagállamok, mint például Luxemburg, vagy Ausztria, ahol a 2 százalékot sem éri el ez a mutató.

A magyarországi költés nagy részét a távközlési szolgáltatások teszik ki, ebben már dobogósok vagyunk az EU-ban. A különböző telekommunikációs eszközök, így például telefonok, vagy telefaxok illetve a postai szolgáltatások viszont kiadásaink csak elenyésző részét adják. Utóbbi annyira nem meglepő, hiszen ilyenre már a világon szinte sehol nem költenek, az viszont kifejezette érdekes, hogy miközben a teljes kommunikációs költés különösen magas nálunk, addig ilyen eszközökre a háztartások teljes büdzséjük mindössze 0,1 százalékát szánják. Ez ugyanis rendkívül alacsonynak számít nemzetközi összevetésben, alig néhány olyan uniós tagállam van, ahol nem magasabb ez az arány.

A jelentős eltérésekre a magyarázat a hazai mobilpiac sajátosságaiban keresendő. Nálunk ugyanis az a jellemző, hogy a telefonok árát beleépítik az mobilelőfizetésekbe. A felhasználók nem egy összegben csengetik ki a sokszor méregdrága készülékeket, hanem jelentős kedvezménnyel vásárolják meg azokat, és cserébe hűségidőt vállalnak, egy – a telefon nélkülihez képest - némileg magasabb előfizetési díj mellett. Így papíron telefonra kevesebbet költünk, mint azok, akik boltban, listaáron veszik mobiljukat, előfizetésre viszont többet.

Emellett az is sokat számít, hogy Magyarországon a háztartások elkölthető jövedelme még mindig elmarad az uniós átlagtól. A kommunikáció ugyanis egyre inkább olyan szolgáltatás, amely nélkül nincsenek meg a háztartások, az egyes országonkénti árak között viszont nincs akkora különbség ebben a szektorban, mint a jövedelem, illetve így a kiadások között. Így mivel kommunikációra mindenképpen költünk, az erre szánt összeg a többi országhoz viszonyított alacsonyabb összes kiadásunkból logikusan nagyobb arányt képvisel.

2018. augusztus 3.

Olvastad már?