Sávszélesség Itt nem a sávszélesség kifejezés tudományos definícióját szeretnénk közreadni, hanem inkább az internetszolgáltatás kapcsán felmerülő sávszélesség szót szeretnénk megmagyarázni. A sávszélesség a gyakorlatban sebességet jelent.
Pontosan, hogy egy távközlési vonalon (akár vezetékes, akár vezeték nélküli) milyen gyorsan képes haladni az adatforgalom.
Ha internetezünk, akkor a számítógépünk, illetve a rajta futó internetező alkalmazások általában igyekeznek a lehető leggyorsabb adatforgalmat bonyolítani (kihasználni a vonal sávszélességét), így az internetezés sebessége, illetve élménye függ a vonal sebességétől, azaz sávszélességétől.
Gyorsabban szeretne netezni? Hasonlítsa össze 40 szolgáltató internet csomagjait, itt! A sávszélességet a következő egységekben szokás megadni: Mbps vagy Mb: megabit per secundum, esetleg Kbps vagy Kb: kilobit per secundum. Ha a szolgáltató csomag leírásában “per” jellel (/) van elválasztva két sebesség adat, akkor az első a letöltési irányú sebességet, a másik a feltöltési irányú sebességet adja meg, pl. az 5Mb/512kb jelölés 5 megabit per secundum letöltési- és 512kbps (fél megabit per secundum) feltöltési sebességet jelent. A szorzó a biteknél (kilo, mega, giga, tera...) 1024, hogy ne legyen túl egyszerű. Ne tévesszen meg senkit az sem, ha néhol kilobyte per secundum adatot lát, a byte és a bit között a szorzó: 8(!) Azaz pl. 5 Mbit/s az éppen 640 kilobyte/sec. Lehet, hogy mindez pár éven belül a Nemzeti Alaptanterv része lesz alsóban.
Nagyobb sávszélességet szeretne? Hasonlítsa össze 40 szolgáltató internet csomagjait, itt! Az internetszolgáltatók gyakran használják és váltogatják ezeket a kifejezéseket: sebesség, vonali sebesség, sávszélesség, általában ugyanazt értik rajta. Ugyanakkor minden díjcsomagnál négyféle sávszélesség adatot adnak meg:
1. névleges (vagy maximum) letöltési sebesség (sávszélesség) 2. garantált (vagy minimum) letöltési sebesség (sávszélesség) 3. névleges (vagy maximum) feltöltési sebesség (sávszélesség) 4. garantált (vagy minimum) feltöltési sebesség (sávszélesség)
Az internet sebesség szócikkünkben részletesen kitérünk a fenti sávszélességek leírására és tanácsokkal is szolgálunk a választáshoz. A telenet.hu-n a csomagok részleteiben mindenütt feltüntetjük egy adott csomag összes sávszélesség paraméterét.
És mit csináljunk akkor, ha lassú az internetünk? A lassúságnak számos oka lehet. Mielőtt hibára jelentenénk a szolgáltatónál érdemes pár egyszerű vizsgálatot végezni. Rögtön ott van az internet sávszélesség mérés, azaz sebesség mérés. A Telenet Internet Sebességmérő segítségével könnyedén tesztelheti internet hozzáférése sebességét Ez, csakúgy mint a sávszélesség mérők többsége megmutatja, hogy mennyi a le- és feltöltési sebesség a vonalunkon. A mérési eredményt érdemes összevetni a névleges (maximum) sávszélességekkel, melyek a szerződésünkben vannak. Ha a sebesség eléri a maximum kb. 70-80%-át, az nem rossz eredmény. Ha az alatti a sebesség, érdemes lehet egy hibabejelentéssel próbálkozni. A vonal nem lehetetlenül lassú, érdemes a mérést többször elvégezni, különböző napszakokban, az egész amúgyis csak pár másodperc. Ha a sebesség több napon keresztül nem éri el a maximum 50%-át, akkor mindenképpen jelentsük hibára, vagy válasszunk másik szolgáltatót itt!
A lassúságnak persze egyéb okai is lehetnek, pl. vírusos a gép, vagy valami más hiba miatt a háttérben adatot forgalmaz. De lehet, hogy rossz a modem, vagy rossz a router (ha van), vagy nem jó a router wifi térereje (ha ilyent használunk). A wifi lassúságát úgy lehet a legkönnyebben ellenőrizni, hogy a routert egy hálózati kábellel dugjuk össze a géppel, ilyen kábelt minden routerhez adnak. Az is lehet, hogy a lassúságot az okozza, hogy a gyerek gépe éjt-nappallá téve forgalmaz, játékot, filmet, programokat tölt le. Ezt könnyű ellenőrizni. Az is lehet, hogy a szomszéd használja a wifinket, mert a gyári jelszót hagytuk benne… Ha már a routernél tartunk: egyes routerekkel működik a sávszélesség kiosztás, vagy sávszélesség felügyelet, szaknyelven a QoS (Quality of Service) Ezen a szinten ez azt jelenti, hogy megadhatjuk, hogy mely gépekenek, vagy mely alkalmazásoknak legyen prioritása és a saját szerény kis gépünknek szerényen nagyobb sávszélességet osztunk le. A gyerek gépének a sávszélességét pedig korlátozzuk, minek annyi neki…. Ilyenkor persze hamar jön a "már megint szar a net!" felkiáltás. Amúgy gyakran arra használják a QoS funkciót arra, hogy a telefonálásnak legyen prioritása, mert ha lassú a net, attól még bejön egy weboldal, csak lassan, míg a netes telefonálás érthetetlenné válhat, ha egy másik gép éppen letölt valamit. Az is előfordulhat, hogy a szolgáltató szándékosan korlátozta a sávszélességet, ez a forgalom korlátos csomagoknál fordulhat elő. Manapság ez inkább a mobilnetnél történik, ott viszont tömeges jelenség a sávszélesség korlátozás. Ez a csomagok leírásában benne is van, az adott korlát (limit) felett a szolgáltató drasztikusan csökkenti a sebességet és gyakorlatilag használhatatlanná válik az internet. Bizonyos csomagoknál lehet alkalmi díjat fizetni és visszagyorsítanak hó végéig, más csomagoknál csak úgy lehet a korlátozást megszüntetni, ha magasabb díjcsomagra váltunk, az viszont általában a hűségidő meghosszabbításával és a havidíj emelkedésével jár. Ilyenkor azért előtte nézzünk szét az telenet.hu-n, vajon nem érdemes-e szolgáltatót váltani, ha már... A szolgáltató nyilván nemfizetés esetén is korlátozhatja a sávszélességet. Ez az ügyfelek fizetési moráljának romlásával párhuzamosan manapság kezd szélesebb körben elterjedni, mert a jogilag könnyebb ez a szolgáltatónak, mint a szolgáltatás teljes felfüggesztése.
Ha a mérések a szolgáltató által ígért maximum közelében vannak, és egyéb hiba sincs, érdemes lehet az internet sávszélesség növelésével próbálkozni, persze ez díjcsomag váltással jár. Nem biztos viszont, hogy többet kell fizetni az új csomagért. Mivel az árak leginkább lefele tendálnak, lehet, hogy a megnövelt sávszélességű csomagot ugyanannyiért, netán olcsóbban megkapjuk, mint az addigit, persze a hűségidő megújítása mellett. Ilyenkor is érdemes áttekinteni a szolgáltatók kínálatát a telenet.hu-n. Akár az is kiderülhet, hogy egy másik szolgáltatóval még jobban járunk. Szélessáv
A szélessáv szó a gyakorlatban gyors internet kapcsolatot jelent. Régebben, mikor a kapcsolt vonali (dial-up) internet szolgáltatás létezett, melynek a sebessége mindössze 56 kbps volt és megjelent az ADSL a maga 512 kbps-os sebességével, akkor egyértelmű volt, hogy az ADSL a szélessáv. Meglepő módon még ma is sokan használják a régi kapcsolt vonali szolgáltatást, ami elég érthetetlen, hiszen amíg egy mai normál weboldal lejön egy dial-up kapcsolaton, az 1-2 percet is eltarthat, másrészt a telefon vonalon ketyeg a percdíj, mintha beszélgetnénk. Azonkívül. hogy ez már elavultnak számít, lassú is, hiszen sokkal korszerűbbés egyben gyorsabb internet típusok közül választhatunk. Arra, hogy ma pontosan milyen sávszélességtől nevezünk egy internet kapcsolatot szélessávnak, nincs szabvány. Általában a hírközlési hatóság, vagy a valamilyen pályáztató szerv szokta kijelenteni, hogy mit ért szélessávú kapcsolaton, hogy meghúzzon egy alsó határt a kiépítendő szolgáltatás sebességének. Ez manapság 2-4 Mbps letöltési irányban és 512kbps körül van feltöltési irányban.
Ma az internetszolgáltatók által értékesített internetszolgáltatások mind szélessávúnak tekinthetőek, bár ha a garantált sávszélességeket nézzük, akkor nem tudjuk minden csomagra azt mondani, hogy garantáltan szélessávot fogunk kapni. Ez különösen igaz a mobilinternetszolgáltatásokra, ahol a szolgáltatók nem mernek nagyobb sávszélességre garanciát vállalni, annyi minden befolyásolhatja az elérhető sebességet. A körülmények még a vezetékeseknél is gondot okoznak. A telenet.hu-n a csomagok részleteiben mindenütt feltüntetjük egy adott csomag összes sávszélesség paraméterét, azaz: a névleges (vagy maximum) letöltési sebességet, a garantált (vagy minimum) letöltési sebességet, a névleges (vagy maximum) feltöltési sebességet és a garantált (vagy minimum) feltöltési sebességet (sávszélességet).
2017. május 29.
|